A PROJEKT

50 éve, hogy Pest egy darabját vesztettük el. Ma a Blaháról nem a kulturális élet jut eszünkbe, pedig az ezerkilencszázas évek elején itt lehetett megvásárolni a legdivatosabb ruhákat, itt születtek a kor meghatározó irodalmi alkotásai és itt mutatták be a legújabb színdarabokat. 1908-tól 1965-ig állt a Nemzeti Színház, amely a legtehetségesebb színészeknek, rendezőknek adott alkotásra lehetőséget. 1965-ben történt felrobbantásáig a tér legfontosabb épülete volt és a magyar kulturális élet jelentős helyszíne. Erre a veszteségre hívja fel a figyelmet a 2015 május 14-én megvalósuló városi intervenciós projekt. Az 50 éve installáció a köztéri művészet egy új fajtáját képviseli, mely a tér újraértelmezésével kommunikációt hoz létre a város és az emberek között.

VIDEÓ

BLAHA LUJZA TÉR

Az 1900-as években a Blaha Lujza tér több szempontból is elragadó volt. A Nemzeti Színház mellett még oly sok nevezetes épülete volt. Itt állt a majd száz esztendeig működő Sajtóház, az EMKE kávéház és Magyarország első nagy áruháza, a Corvin Áruház. Magyarország első mozgólépcsője, első éjjel-nappalija és az első villanyrendőre is. A teret 1918 november 30-án a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, nevezte el Blaha Lujzáról a „nemzet csalogányáról” a híres magyar színművész- és énekesnőről. A tér legfontosabb épülete a Népszínház (később Nemzeti Színház) volt, amelyet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építész épített 1872 és 1875 között. A színház utolsó előadása 1964 június 28-án volt, majd 1965 április 23-án az épületet robbantással lebontották.

VÁROSI INTERVENCIÓ

Egy város több mint puszta épületek, zajos utcák és közterek, a város egy élő közösség. Az alapvető emberi szükségletek mindenhol megegyeznek és ezekbe beletartozik az élhető környezet utáni vágy is. Az épített környezetünk nagy részben befolyásolja érzéseinket és viselkedésünket. Ezért a köztereknek nagyon fontos szerepük van a városok kialakításában. Ezek azok a helyek, ahol az emberek találkoznak, elvegyülnek, pletykálnak, kommunikálnak, kapcsolatba kerülnek egymással. Izgalmas közterek nélkül nem lennének izgalmas városok. A köztereken minden fajta művészet figyelemfelkeltő. A városi intervenció egy új fajtája a köztéri művészetnek. Ez a fogalom olyan munkák leírására vonatkozik, mint egy meghatározott helyszínre tervezett installáció, vagy az olyan művészetre mely a helyszínnek magának továbbgondolása. Minden városi intervenció olyan folyamat, amelynek során a művész fizikai és társadalmi szempontból tanulmányoz egy adott helyet, és ennek alapján a megfigyelés létrehoz egy akciót, amely hozzátesz új elemeket az adott térhez, vagy módosítja azt. Kommunikációt, kapcsolatot hoz létre a nagyközönség, a műalkotás és a város között.

TÁMOGATÓK

KÜLÖN KÖSZÖNET

Becze József, Bodó Bence, Bugár Edina, Báthori Zsombor, Fodor Márk, Gruden Lóránd, Haba Péter,
Hlatki Dorottya, Király Balázs, Kovács Réka, Kovács Tamás, Kun László, Kuthi Anikó, Lepsényi Imre, Marcell Tamás, Medgyesfalvi Máté, Német Mártha, Okos Lóránd, Oros Gábor, Starmann Ágoston,
Szabó János, Szőcs Gábor, Tóth Imola, Varga Vilmos

KAPCSOLAT